Ha felmerül az Ostrog név, azonnal jelentkezik a képzettársítás egy olyan helyre vonatkozóan ahol csodák történnek, ahol a súlyos betegek lelki orvoslást keresnek és találnak testüknek, amely hamarosan fizikailag is egészségesé válik. Az Ostrog kolostor egész éven át a leglátogatotabb szenthely Montenegróban. Minden vallás hívei látogatják az egész volt Jugoszlávia területéről és sok más országból. Jézus sírja és a Szent hegy után az Ostrog kolostor a keresztény világ harmadik leglátogatotabb szentélye. Az Ostrog hegy hatalmas sziklatömbjéhez símulva, a kolostor lenyügöző látvány mindenki számára.

Bjelopavliceben, a Zeta völgye felett helyezkedik el. A Bogetici útkereztezéstől néhány kilóméter hosszú meredek sziklás úton érkezünk el az Alsó, majd tovább szerpentin utakon a Felső kolostorba. A Felső Ostrog a kolostor leglátványosabb része. Harangtornya öt emeletes épület magasságú, beleszorítva a fenséges Ostrog barlang kastélyába – amelyről a nevét is kapta. Vasilije Jovanovic, zahumi-hercegovinai metropolita, aki később a Szent Vasilije Ostroski nevet kapta, létesítette a 17. század második felében. Szent Vasilije a popovopoljei Mrkonjic faluban született 1610,. december 28-án. Stojan névre keresztelték. A Felső kolostorban két kis templom található: a felső templomocskában, amelyiket a Szent keresztnek szenteltek, Szent Vasilije 15 évet töltött el böjttel és imádsággal. A másikat, a Felső kolostor alsó templomocskáját a Boldogasszony napjának szentelték. Szent Vasilije 1671. április 29-én halt meg. A népi hagyomány szerint gyakran megjelent az akkori zárdafőnök álmában és követelte hogy az jöjjön Ostrogba és nyissa fel a sírját. Ez kétszer is megtörtént, mert a zárdafőnök nem tulajdonított fontosságot az álmának. Csak harmadszorra döntött a zárdafőnök úgy, hogy elmeséli az álmát a szerzeteseknek, akik abban allapodtak meg hogy ellátogatnak Ostrog-hoz.

Amikor felnyitották Szent Vasilije sírját, egy teljesen ép testet találtak, amely viaszsárga volt és bazsalikom illatú.
Ez volt tehát az első igazi bizonyítéka annak hogy Ostroski Vasilije valóban szent. Ereklyéit szentélybe helyezték el, ahol ma is nyugszanak. Azon a helyen ahol kilehelte a lelkét, a sziklából szölőtőke sarjadt ki, amely ma is édes gyümölcsöt terem, noha ehhez nincsennek meg sem a természeti, sem az éghajlati adottságok. Mikor az ember a kolostorba érkezik, először megtekinti Szent Vasilije ereklyéit, amelyek a Boldogasszony templomba vannak elhelyezve. Ha megtekintette az ereklyéket, lépcsőkön jut fel a Kereszt templomáig. Itt találhatók a Stanko mártír kezei. Stanko pásztor volt és a kezeit, népi hagyomány szerint, azért vágták le, mert nyilvánosan beismerte a Törököknek, hogy keresztény. Megtekinhetőek, mert üveg fedél alatt vannak. A kezektől balra bilincsek láthatók, amelyeket a monda szerint egy ember hagyta a kolostorba miután egy éjjelt töltött a szent ereklyék alatt és meggyógyult. Idegbetegségben szenvedett, ézért bilincsbe verve hozták Ostrogba. Miután itt meggyógyult, a bilincsek itt maradtak, hogy emlékeztessék a hívőket a csodára, amely Ostrogban történt.

A bilincsek melett megtalálható az az ágyúgolyó amely 1942 februárjában, amikor a németek ágyúzták a kolostort, a Felső kolostor feletti sziklafalba ütközött és betörte a Szent kereszt templomocska ajtaját. De furcsa módon, nem robbant fel. Az ágyúgolyó az eséstől két darabra tört, a gyújtó a templom kőpadlójának egyik, a puskaporos töltet pedig a másik oldalára esett. A későbbi szakértői ellenőrzés megállapította hogy az ágyúgolyó épségben volt és fel kellet volna robbania. A hiedelem szerint a Szent ezt nem engedte meg, mert nagy kár keletkezett volna a szent templomban és a remeték között. A Szent kereszt templomocskával szemben látható a szent szölőtőke, amely azon a helyen sarjadt ki ahol Szent Vasilije kilehelte a lelkét, és a hiedelem szerint úgszintén gyógyereje van. A balkonról gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és a kis kerítéssel körülvett részre a kolostor alatt, ahol Szent Vasilije sírja van. A kijárat jobb oldalán van a szentelt víz kútja, amelyről szintén gyógyerőt tételeznek fel.

Szent Vasilijet még a hitetlenek is tisztelik. Ünnepeken, de munka napon is közelről és messziről sietnek a tisztelői a szenthez. A kis templomot, amelyben ereklyéi nyugszanak, kellemes illat tölti el, amely elragadtatja a tisztelőket. A Felső és Alsó kolostor között erdő terül el, amelyen 5 km hosszú aszfalt út vezet át, de a gyalogos keresztút sokkal rövidebb, úgy hogy 20-25 perc alatt oda lehet érni. A kolostori szálláshelyek egyenként 300 embert is befogadnak. A zarándok utak megkezdődtek már Szent Vasilije életében és nem szünetelnek mind a mai napig. Szent Vasilije és a Nagyboldogasszony napján összegyűlik egyenként 20 000 istenfélő zarándok. Azok akik nem birják a betegeiket elhozni a Szent szentélyhez, elhozzák a ruháikat és legalább egy éjszakára a szentély alatt hagyák őket.A számtalan gyógyulásról tanúskodnak a kolostori könyvek feljegyzései, de még inkább a hívők szivében maradó kitörölhetetlen emlékek. Szent Vasilije csodáiról a nép ország szerte mesél és regél. Az Ostrog kolostort nem tekintethetjük csak vallási létesítménynek, mert művelődési-történelmi emlékmű is. Tanúskodik a múltról, a jelenről és a jövőről, tanúskodik egy vallásról, kulturáról, egy nép hagyományáról, amely évszázadok óta ezen a területen él. A különféle történelmi múlt, valamint a hazánk egyes részeinek sajátos művelődési öröksége jelentős a hazai és a külföldi idegenforgalom fejlesztésének a szempontjából is. Ha a külföldi turistákról van szó, ők hazánkban megismerkedhetnek a keleti és a nyugati civilizáció, a múlt és a jelen számos emlékművével.